A vadgalamb és a szarka
A GALAMBFÉLÉK
A galambfélék, vagy közismert nevükön galambok, a madarak osztályának galambalakúak rendjébe tartozó család. 42 nem és 313 faj tartozik a családba.
Többnyire tipikusan búgó hangúak, termetük a rigótól a lúdnagyságig terjed. Erdőben, részben sziklás vagy a szárazföldi területen élő, ügyesen repülő madarak.
A párban élő galambfajok szokásos neve a magyar nyelvterületen a gerle (gerlepár, gerlicepár). A vadgerlét és a balkáni gerlét vadgalambnak is nevezik.
A tipikus galambok elsősorban magevők, a magokat a talajról szedegetik fel és azokat erőszúzájuk őrli meg. Egyes évszakokban fogyaszthatnak zöld leveleket, rügyeket, virágokat és kevés gyümölcsöt is. Táplálkozásuknál fogva több faj komoly mezőgazdasági kártevővé válhat, mind az érő termés fogyasztásával, mind az elvetett mag kiszedegetésével. A gyümölcsgalambok szinte kizárólag erdei gyümölcsök húsos részeivel táplálkoznak.
A leggyakoribb képviselőjük a házigalamb, a szirti galamb háziasított alfaja. E madarak sokfelé visszavadultak és a Föld szinte minden nagyobb településén megtalálhatóak, olykor több ezres nagyságrendben is. Szabadon költenek és fokozatosan visszaütnek a szirti galamb külsejére. Gyakran kellemetlenné válnak, mert a házak falait bepiszkítják ürülékükkel, kicsipegetik a kötőanyagot a háztetők kúpcserepei közül. Ennél fontosabb azonban, hogy terjesztenek bizonyos fertőző betegségeket, így az ornitózist, a papagájkórhoz hasonló betegséget. Ezért hadat is üzennek a galamboknak, de ennek még sehol nem volt tartós eredménye.
Forrás: Wikipédia - Galambfélék (https://hu.wikipedia.org/wiki/Galambf%C3%A9l%C3%A9k)
A VADGERLE
A vadgerlét közeli rokon ával, a balkáni gerlével együtt vadgalambnak is nevezik.
A vadgerle Észak-Írország, Észak-Anglia, Skandinávia, Finnország és Izland kivételével egész Európában költ. Előfordul Délnyugat- és Közép-Ázsiában, valamint Észak-Afrikában is. A Szaharától délre eső szavannákon telel át, és áprilisban visszaszáll északra.
Magyarországon április és szeptember között rendszeres fészkelő, de más időszakban is
előfordul.
Testhossza 27 centiméter és a testtömege kereken 150 gramm. Szeme pirosan szegélyezett, tollazata felül sötétebb, mint alul. A nyak mindkét oldalán fekete-fehér csíkozású minta található, a szárnyfedő tollak feketés árnyalatúak, széles, rozsdavörös szegéllyel. Melle enyhén borvörös, a szárny és a test alsó része világosszürke. Farka hosszú és fekete, a végén keskeny, fehér szegéllyel.
Forrás: Wikipédia - Vadgerle (https://hu.wikipedia.org/wiki/Vadgerle)
A BALKÁNI GERLE
Elsősorban az emberi településeket keresi. A balkáni gerle gyors térnyerése miatt a korábban elterjedt vadgerle kiszorult a településekről és inkább a szántóföldek, külterületek madara maradt. A balkáni gerle a városokban nagyon elterjedt madárfaj lett, de a nagyobb testű elvadult házigalambokkal nem mindenütt bírja a versenyt. A házigalambok azonban épületeken fészkelnek, a balkáni gerle pedig inkább fákon költ, így fészkelési konkurencia nincs a két faj között.
Testhossza 31–33 centiméter, szárnyfesztávolsága 47–55 centiméter és a testtömege 170–240 gramm közötti. Tollazata nagyrészt barnásszürke, vöröses mintázattal. Fekete, fehérrel szegélyezett nyakörve van, ami a fiataloknál még hiányzik.
Kultúrnövények és gyomnövények magvaival táplálkozik.
A költési időszak április végétől októberig tart, évente többször költ, enyhe időben télen is. A fészekalja két tojásból áll, melyen 18–22 napig kotlik. A fiatal madarak a 26. nap környékén repülnek ki.
Magyarországon április és október között rendszeres fészkelő, állandó állomány tartózkodik az élőhelyükön.
Forrás: Wikipédia - Balkáni gerle https://hu.wikipedia.org/wiki/Balk%C3%A1ni_gerle)
Hallgasd meg a vadgalambot!
A SZARKA
A szarka, más néven közönséges- vagy európai szarka a madarak osztályának a verébalakúak rendjébe, ezen belül a varjúfélék családjába tartózó faj.
Előszeretettel gyűjti össze fészkébe a fényes, csillogó tárgyakat, ezért a népi folklórban mint „tolvaj szarka” él. A papagájhoz hasonlóan megtanítható az emberi beszéd utánzására. Az egyetlen madár, amelyről tudott, hogy képes felismerni magát a tükörben, amit a fejlett éntudat jelének tartanak.
Európában, Ázsiában, Északnyugat-Afrikában és Észak-Amerika nyugati részén szinte mindenütt honos.
E madár testhossza 40-45 centiméter, farokhossza körülbelül 20-22 centiméter, szárnyfesztávolsága 60 centiméter és testtömege 200-250 gramm. Mindkét nemnek fekete-fehér tollazata és hosszú, ék alakú szárnya van.
A szarka bokrokkal és fákkal tarkított kultúrtájak, facsoportok és bozótosok, parkok lakója. Magányosan vagy párosban él. Táplálkozáskor több madár is összegyűlhet. A szarka mindenevő, a magoktól és rovaroktól kezdve tojásokig, madárfiókákig, dögökig mindent megeszik, néha nagyobb emlősöket tisztít meg az élősködőktől. Időnként előfordul, hogy nálánál kisebb, de felnőtt madarakat (feketerigót és egyéb énekesmadarakat) is megöl és elfogyaszt.
Forrás: Wikipédia - Szarka (https://hu.wikipedia.org/wiki/Szarka)
Hallgasd meg a szarkát!
